A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság
Cikk publikálásának ideje:
Nemzetközi példákra alapozva a vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság. A frissen megjelent Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentés 16 pontban tesz javaslatot többek között az egységes elektronikus bevallási rendszer kialakítására, az ellenőrzések nagyfokú automatizálására és minimum gyakoriságára.
Az Integritás Hatóságot megalapító törvény (Eufetv.) írja elő, hogy a Hatóságnak jelentést kell készíteni a vagyonnyilatkozati rendszerről. A Hatóság honlapján elérhető jelentés több ország rendszereit hasonlítja össze a magyarral, és az azonosított jó gyakorlatokat is figyelembe véve fogalmazza meg ajánlásait. A Hatóság munkatársai interjúkat készítettek több EU tagállam szakértőivel, valamint tanulmányozták az Európai Parlament, az OECD és Világbank elemzéseit, adatait a témában.
„A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása” fogalmaz Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke.
A hazai viszonylatban kijelenthető, hogy csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén.A Hatóság álláspontja szerint a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem megfelelően működik, és így nem éri el a törvényben meghatározott céljait.
A legfontosabb ajánlások
- A Hatóság ajánlása szerint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer kialakítása szükséges.
- Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a Hatóság által korábban már felvázolt és szorgalmazott kockázat alapú ellenőrzést.
- A Hatóság javasolja, hogy egy bizonyos időintervallum alatt (de maximum 4 évente) a nyilatkozattételre kötelezett teljes populáció legalább egy alkalommal ellenőrizve legyen. Kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kell végezni. Megfelelő technikai támogatás és kialakítás esetén ez ma már gyakorlatilag tetszőleges gyakorisággal, automatikusan, minimális érdemi emberi időráfordítással megvalósítható.
- A nemzetközi jó gyakorlat szerint a vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie. E szervezet számára biztosítani kell az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes releváns adatbázishoz is. Jelenleg a Hatóság ezekhez az adatbázisokhoz nem fér hozzá.
- Az egységes vagyonnyilatkozat tartalma: hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).
„Olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek egyrészt elősegítik a hatékony ellenőrzést, másrészt segítenek visszaépíteni a társadalom rendszerbe vetett, jelenleg erodált bizalmát. Önmagában azonban ez kevés. Elengedhetetlen egy olyan kultúra kialakítása és elősegítése, amelyben a bevallás alanyai az átláthatóságot és elszámoltathatóságot támogatják és képviselni akarják. Ezt a kultúrát a törvényi akaratnak is támogatnia kell”, teszi hozzá Biró Ferenc.
A Hatóság kiemelten fontosnak tartja a vagyonnyilatkozati rendszerek kapcsán is a szabályozás harmonizálását. Hangsúlyozza: a jelentésben szereplő, vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos megállapításait és javaslatait egy átfogó korrupcióellenes stratégia és szabályozási rendszer részeként, azokkal együttesen kell értelmezni.
Q&A
A vagyonnyilatkozatokról szóló eseti jelentés főbb ajánlásait kérdés-válasz formájában is összefoglaltuk.
Ki tegyen vagyonnyilatkozatot?
A teljes közszféra, továbbá minden olyan személy, aki valamilyen forrás/támogatás/közbeszerzés/állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezési jogkörrel rendelkezik.
Milyen módon tegyenek nyilatkozatot?
Elektronikus bevallási rendszer kialakítása javasolt, ahol az adott tisztségviselők az előző bevallásaikhoz is hozzáférhetnek és automatikus (előző évről áthozott) kitöltések segítik a helyes tartalmat.
Mikor és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot kitölteni?
Egységesen mindenki számára az adott pozíció kezdetén, lezárása esetén, valamint éves gyakorisággal javasolt, ami az elektronikus rendszer bevezetésével könnyen kiterjeszthetővé válna.
Kinek a nyilatkozata kerüljön nyilvánosságra?
Javasolt a munkakörök kockázati besorolása alapján kialakítani a kötelezően közzéteendő nyilatkozatok körét, valamint megfontolandó kivonatolt nyilatkozatok közzététele a személyes adatok védelme érdekében. Ugyanakkor a dedikált ellenőrző szervezetnek minden nyilatkozat teljes tartalmát meg kell ismernie.
Mi szerepeljen a nyilatkozatban?
Minden hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).
Legyenek-e különböző nyilatkozat típusok?
Nem, mindenki ugyanazt a nyilatkozat típust töltse ki.
Ki végezze a nyilatkozatok ellenőrzését?
Egy dedikált ellenőrző szervezet, amely minden vagyonnyilatkozathoz automatikus hozzáfér
Hogyan végezze az ellenőrzést?
Automatikus központosított deperszonalizált ellenőrzések végrehajtását javasoljuk közvetlen adatkapcsolások útján.
Hogyan történjen az ellenőrzésre a kiválasztás?
Kockázatalapú megközelítés szükséges annak érdekében, hogy a magas kockázatú tisztségekhez kapcsolódó vagyonnyilatkozatok gyakrabban és mélyebb tartalmi vizsgálatnak legyenek kitéve.
Legyen-e szankcionálva a mulasztás, és ha igen, hogyan?
Javasoljuk diverzifikált szankciók alkalmazását, és a jogszabály tételesen határozza meg a jogsértések nevesített eseteire a jogsértéssel arányos szankciókat.
A jelentés teljes szövege innen letölthető: https://integritashatosag.hu/publikaciok/jelentesek/