A Hatóság JOG/86/2023. számú felülbírálati indítványa nyomán hozott bírósági végzés

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály 01000/2771/2023.bü. számú határozatában a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette.

A nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozata ellen az Integritás Hatóság JOG/86/2023. számon 2023. november 08. napján felülbírálati indítványt nyújtott be és indítványozta a nyomozó hatóság határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az eljárás folytatását.

Az ügyben – a Hatóság felülbírálati indítványa nyomán – eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság 2023. december 18. napján kelt végzésében a nyomozó hatóság fenti számú, eljárást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte.

A bíróság a határozatában a Hatóság felülbírálati indítványát alaposnak találta azzal, hogy vizsgálatát hűtlen kezelés, költségvetési csalás, valamint a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntett vonatkozásában végezte el.

A bíróság a végzésében rögzítette, hogy a nyomozó hatóság határozatával érintett projekt folyamatban léte nem akadálya a hűtlen kezelés törvényi tényállási elemei esetleges megvalósulása vizsgálatának, ugyanis már a feljelentés megtételének időpontját megelőzően felmerült, hogy a projekt megvalósítására elnyert összeg felderítetlen körülmények között elfogyott, miközben a projekt nem került befejezésre és az addigi teljesítés is számtalan minőségi kifogással érintett – azaz felmerül, hogy a meghatározott célra szánt összeg az anyaghiány miatt nem megfelelően került felhasználásra.

A bíróság álláspontja szerint a fentiek felvetik a projekt anyagi forrásai felhasználása vizsgálatának szükségességét, melynek célja a projektre juttatott pénzeszközök alapjának, összegének és forrásának vizsgálata, a rendes és felelős gazdálkodás követelménye betartásának ellenőrzése.

Szükséges lehet továbbá annak vizsgálata is a nyomozás során a bíróság szerint, hogy melyik cégnél merülhet fel esetlegesen vagyonkezelői kötelezettségszegés, és ezzel összefüggésben vagyoni hátrány keletkezése.

A bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy a nyomozó hatóság az eljárást megszüntető határozatban a tényállást hiányosan állapította meg, az részben felderítetlen, és a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, mindezekre figyelemmel az eljárást megszüntető határozata megalapozatlan, így azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

Utalt továbbá a bíróság arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló ügyiratok alapján költségvetési csalás, illetve ehhez kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása törvényi tényállási elemére nem vonható le következtetés, de e körben is várható eredmény az eljárás folytatásától a fenti nyomozati cselekmények elvégzése révén.

A bírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a nyomozati eljárás külön döntés nélkül folytatódik.