VIZSG/3/2023 sz. vizsgálat lezárása – a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) túlárazása

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt feljelentést tesz az Integritás Hatóság miután lezárta vizsgálatát a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében támogatott négy, uniós támogatású projekt ügyében. A Hatóság vizsgálata a négyből két projektben összesen 10,2 milliárd forintos túlárazást állapított meg: a támogatást nyert Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) olyan beszállítókkal dolgozott, amely cégek extrém módon túlárazott összegben számoltak el egyes alapvető élelmiszertermékeket.

A közbeszerzési eljárások során az egyik projekt esetében (RSZTOP-1.1.1-16-2016-00002) az SZGYF egyetlen nyertessel kötött keretmegállapodást, ezzel esélyt sem adva a versenyújranyitások során a valódi versenynek, míg a másik projekt esetében (RSZTOP-4.1.1.-16-2017-00001) a három nyertessel történő keretmegállapodás megkötése után az egyik ajánlattevő érvénytelenné nyilvánítását követően a bennmaradó két másik ajánlattevő egymással vélhetően összejátszva határozta meg a beszerezni kívánt termékek árait az egyes versenyújranyitási eljárások során.

A Hatóság eljárásai alapján valószínűsíti, hogy az egyik projekt (RSZTOP-1.1.1-16-2016-00002) esetében a Halker Kft. vezette konzorcium 70%-al, azaz bruttó 7,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat, míg a másik projekt (RSZTOP-4.1.1.-16-2017-00001) esetében a Káta-Mill Plusz Kft.  37%-kal azaz bruttó 2,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat.

A Hatóság értékelése szerint nagy részben ezek a cégek felelősek azért, hogy több, mint a harmadával (38 százalékkal), számszerűen 1,4 millió csomaggal kevesebbet kaphattak a rászorulók. A felelőtlen gazdálkodás folyományaként 3,7 millió helyett 2,3 millió csomagot osztottak csak ki. 

A túlárazás mértékét jól szemlélteti a következő ábra, ami azt mutatja, hogy az RSZTOP-1.1.1-16-2016-00002 projekt során az élelmiszercsomagokba szánt 1 kilogrammos kristálycukrot az SZGYF a KSH által mért bruttó fogyasztói árak majdnem ötszöröséért vásárolta meg. Már a program kezdetén az átlagosan 266 forintos kristálycukrot 960 forintért szerezték be, öt évvel később még ez az összeg is növekedett, 1036 forintra (szemben az akkori 262 forintos átlagárral).

(Fontos megjegyezni, hogy a KSH által mért bruttó fogyasztói átlagár a csomagszállítás disztribúciós költségei miatt egy az egyben nem összehasonlítható a szerződött árakkal, ugyanakkor a szemléltetett ábrában szereplő differenciák a Hatóság álláspontja szerint kellően beszédesek és megfelelően szemléltetik az azonosított túlárazást. A Hatóság a vizsgálata során megállapította, hogy a beszerzési árakon felül minden egyéb közvetlen és közvetett költség, ami a projektek teljesítése során felmerült nem haladta meg a 20%-ot.)

Ezen körülmények alapján a Kedvezményezett dönthetett volna úgy, hogy nem köt számára hátrányos szerződést és új közbeszerzési eljárást folytat le.

„Joggal vonja maga után az egész társadalom felháborodását, hogy ezekben a visszaélésekben szerepet játszó emberek azokon nyerészkedtek, akik a legjobban rászorulnak és akik védtelenek – az időseken és a szegényeken. A két cég nevével fémjelzett hálózat gyakorlatilag 10,2 milliárd forintot lopott el a szegényektől. Az ügy ékes példája annak, amit gyakran hangoztatok a nyilvánosság előtt: a hatalommal való visszaélés és a korrupció éppen a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket károsítja meg. Valószínűleg sajnos ez az ügy is egy lesz a sok közül, amelyekben mire érdemi előrelépés történik, addigra az elkövetők és az ellopott pénz nyomtalanul eltűnnek, gyakorlatilag következmény nélkül”, kommentálta a vizsgálat eredményét Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, aki hozzátette: „Az Integritás Hatóság kellő jogkörökkel felruházva teljeskörűen fel tudta volna tárni a jogsértéseket. Ezért a jogkörök bővítése elengedhetetlen feladata lenne az Országgyűlésnek.”

A négy vizsgált projekt egyébként a támogatások megítélésekor összesen 31,2 milliárd forint támogatást kapott, ebből 85 százalék európai uniós forrás volt. Az érintett projektek megvalósítási időszaka a 2016. október 1. és 2023. december 31. közötti időszakra esett.

*Az RSZTOP-2.1.1-16-2017-00001 projekt esetében nem az SZGYF volt az egyedüli kedvezményezett, azonban a Hatóság a projektnek csak azt a kb. 2,2 milliárd forint támogatási összeggel érintett részét vizsgálta, amiben az SZGYF volt a kedvezményezett. A másik három projektet viszont a Hatóság teljes egészében vizsgálta, mivel azok esetében az egyedüli kedvezményezett az SZGYF volt.

Vizsgálata során az Integritás Hatóság több bűncselekmény és jogsértés gyanúját állapította meg, amelyek miatt feljelentést tesz és a Gazdasági Versenyhivatal eljárását kezdeményezi.  

Költségvetési csalás, pénzmosás és bűnszervezetben elkövetés: a Hatóság a vizsgálat során észleltek alapján valószínűsíti, hogy:

• az egyik projekt nyertes szállítója és a hozzá kapcsolódó társaságok feltehetően nem valós gazdasági tevékenységet számláztak egymás között, és ezzel költségvetési csalást követtek el.
• a körbeszámlázással ellentételezték a túlárazásból származó bevételeiket, a büntetendő cselekményből származó vagyont és a pénz eredetét pedig elfedték, elleplezték.
• a bevételek ellentételezésére szolgáló, 1,9 milliárd értékű, egymás között körbeszámlázott költségtranzakció mögött nem állt valós gazdasági teljesítés.

Hanyag kezelés: Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló adatok alapján megszegte közbeszerzési törvényen (Kbt.) alapuló vagyonkezelési kötelezettségét, amikor a Kbt. szabályainak megsértésével járt el.

Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban: A Hatóság valószínűsíti, hogy a közbeszerzési eljárások eredményének befolyásolása érdekében az árak, és egyéb szerződéses feltételek rögzítésére, valamint a piac felosztására irányuló megállapodást kötöttek a felek, és ezzel a tisztességes piaci versenyt korlátozták. A Hatóság ezért a feltárt bűncselekmények feljelentése mellett versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményez a Gazdasági Versenyhivatalnál.

A Hatóság a 2022-es magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat értékelési jelentésében is felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési rendszer hatékony működéséhez nélkülözhetetlen a verseny fokozása, amely az egyajánlatos eljárások arányának további csökkentését, továbbá a piac bezárását eredményező eljárási megoldások – így különösen a Kbt. 115. § szerinti eljárások és a központosított közbeszerzésekben széleskörűen alkalmazott keretmegállapodásos eljárások – megszüntetését, illetve átalakítását igényli.

A projektek során a Kedvezményezett által alkalmazott keretmegállapodásos beszerzési módszer vizsgálata alapján megállapítható, hogy a keretmegállapodás ez esetben is a verseny szűkítését, továbbá a feljelentésekkel érintett projektek tekintetében túlárazást eredményezett.

Ajánlások

• A Hatóság a jövőre nézve javasolja, hogy az Irányító Hatóság vizsgálja a Kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlák tartalmát és az abban szereplő tételek árait az esetleges túlárazások vonatkozásában is, valamint vizsgálja felül jelenlegi ellenőrzési eljárását, dolgozzon ki egy szigorúbb eljárásrendet, valamint építsen be olyan kontrollpontokat az ellenőrzéseibe, amelyek kizárják a megállapított túlárazások lehetőségét.

• A Hatóság továbbá javasolja, hogy az SZGYF vizsgálja felül a saját beszerzési szabályzatait, illetve folyamatait és alakítson ki olyan preventív jellegű kontrollrendszert, ami megakadályozza, hogy manipulált vagy túlárazott beszerzési szerződéseket kössön. Ezen felül a Hatóság javasolja, hogy az SZGYF ne alkalmazza a Kbt. 105. § szerinti keretmegállapodásos közbeszerzési eljárást, illetve ne kössön hosszabb időre szóló beszerzési szerződéseket.

• A Hatóság javasolja, hogy az SZGYF a vizsgált Projektekhez hasonló jellegű, jövőbeli közbeszerzési eljárásai során biztosítsa a részajánlattétel lehetőségét. Ezzel a lépéssel a Hatóság véleménye szerint a Kedvezményezett elősegítené a versenyt, az esélyegyenlőséget és azt, hogy minél több gazdasági szereplő vehessen részt a közbeszerzési eljárásokban, ezzel is jelentősen javítva a forrásfelhasználás hatékonyságát. Ehhez kapcsolódóan a Hatóság javasolja azt is, hogy az SZGYF vizsgálja felül a következő, uniós forrásból megvalósítani kívánt élelmiszercsomagbeszerzéséhez kapcsolódó közbeszerzési tervét, illetve, hogy a tárgyi közbeszerzési kapcsán mellőzze a referencia-követelmények előírását.

• A Hatóság felhívja a Kedvezményezett figyelmét, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelezi az ajánlatkérőt szerződéskötésre. Amennyiben az ajánlatkérő számára előnytelen feltételekkel tudna csak szerződést kötni, akkor visszavonhatja eljárását, adott esetben új közbeszerzést írhat ki.