Tudnivalók röviden a közbeszerzésekről

Az Integritás Hatóság költségvetési szervként a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján ajánlatkérőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési értékhatárt elérő értékű visszterhes szerződései megkötésére – a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok alapján – közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.

A Kbt. meghatározza, hogy milyen tárgyú szerződések esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni: árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési beruházás, építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió megvalósítása közbeszerzésköteles. A közbeszerzés tárgyaira vonatkozó részletes előírások a Kbt. 8. §-ában szerepelnek, majd a Kbt. 9. §-a határozza meg a kivételeket: azokat az esetköröket, amikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

A közbeszerzési eljárások célja rendkívül egyszerűen megfogalmazható: az adófizetők pénzének hatékony és eredményes felhasználását biztosítja.

A közbeszerzési eljárásokban az uniós és nemzeti értékhatárok határozzák meg az irányadó eljárásrendet. Amennyiben a közbeszerzési eljárás becsült értéke minimálisan eléri az uniós értékhatárokat, akkor – főszabály szerint – uniós eljárásrendben kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást. Ha a becsült érték eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, de az uniós értékhatárok alatt marad, akkor pedig nemzeti eljárásrendben kell megvalósítani a közbeszerzési eljárást.

Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé, a nemzeti értékhatárok pedig a központi költségvetésről szóló törvényben kerülnek meghatározásra. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke évente tájékoztatót tesz közzé az adott évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról.

A közbeszerzési eljárás becsült értéke megállapításának a szabályait a Kbt. tartalmazza. A becsült érték megfelelő meghatározása kulcsfontosságú annak eldöntéséhez, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni, és ha igen, milyen eljárásrendben. A becsült érték számításának részletes szabályait a Kbt. 16-19. §-ai rögzítik, ezek tartalmazzák a részekre bontási tilalomra vonatkozó előírásokat is.

A közbeszerzés tárgya és becsült értéke alapján határozható meg az alkalmazható közbeszerzési eljárás típusa.

Uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárás lehet

a) nyílt eljárás,

b) meghívásos eljárás,

c) innovációs partnerség,

d) tárgyalásos eljárás,

e) versenypárbeszéd,

f) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.

A d)-f) pont szerinti eljárásfajták csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben, a c) pont szerinti eljárás pedig csak a Kbt.-ben meghatározott célra alkalmazható.

A nyílt eljárás ún. egyszakaszos eljárás. Ez azt jelenti, hogy az ajánlat benyújtását nem előzi meg az ajánlatkérő részéről egy előzetes kiválasztás eltérően például a kétszakaszos meghívásos, tárgyalásos eljárástól. A kétszakaszos eljárástípusok első szakasza, az ún. részvételi szakasz csak a későbbiekben ajánlattételre felhívni kívánt ajánlattevők előszűrésére szolgál, ahol az ajánlatkérő a jelentkezők alkalmasságáról dönt és vizsgálja, hogy nem tartoznak-e a Kbt. szerinti kizáró okok alá. A második, az ún. ajánlattételi szakaszban kerül sor a részvételi szakaszban alkalmasnak minősített ajánlattevők ajánlattételére, tárgyalásos eljárásban a tárgyalás(ok)ra, majd az ajánlatok értékelésére, bírálatára.

Nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő választhatja az uniós közbeszerzési eljárásfajtákat a Kbt.-ben meghatározott eltérő, enyhébb szabályok mellett, vagy ún. önálló eljárási szabályokat is kialakíthat.

A közbeszerzési eljárás a Kbt. és kapcsolódó jogszabályok által szabályozott keretek között, az ajánlatkérő által írásban dokumentáltan kerülhet lefolytatásra.

A közbeszerzési eljárás alapiratait közbeszerzési dokumentumoknak nevezzük. Ezek határozzák meg – többek között – a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét az ajánlattevőkkel/részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelményeket (pl. kizáró okok, alkalmassági követelmények), az értékelési szempontokat, és az eljárás végén kötendő szerződés feltételeit.

A közbeszerzési dokumentumok közé tartozik a felhívás, amellyel megindul a közbeszerzési eljárás. A felhívás lehet hirdetmény, vagy a Kbt. által meghatározottak szerint gazdasági szereplőknek írásban közvetlenül megküldött felhívás is. A felhívások legfontosabb elemeit a Kbt. meghatározza. Ezek között szerepel például az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő, az elektronikus közbeszerzési rendszerben (EKR) a közbeszerzési dokumentumok elérhetősége, a közbeszerzés tárgya, mennyisége, az értékelési szempontok, a szerződés időtartama, vagy az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei.

Az alkalmassági szempontoknak megfelelő, kizáró ok alatt nem álló ajánlattevők közül a nyertes kiválasztására un. értékelési szempont(ok) alapján kerülhet sor. Az értékelési szempontokat a felhívásban kell meghatározni, ezek biztosítják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását. Értékelési szempont lehet – a Kbt. által meghatározott keretek között – a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség, vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő egyéb szempontrendszer. Ez utóbbi értékelési szempont esetén nem feltétlenül a legalacsonyabb árat megajánló ajánlattevő lesz a közbeszerzési eljárás nyertese.

A gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumok alapján tudják megítélni, hogy kívánnak-e, tudnak-e a közbeszerzési eljárásban részt venni. Ajánlattevőnek hívjuk azt, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. A fent bemutatott két szakaszos eljárások esetén az első szakaszban még csak jelentkezést nyújtanak be a gazdasági szereplők, így őket ebben a szakaszban részvételre jelentkezőnek hívjuk.

A részvételi jelentkezések benyújtására a felhívásban meghatározott részvételi határidőig, míg az ajánlatok benyújtására az ajánlattételi határidőig van lehetőség.

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések beérkezését követően kerül sor az ajánlatok/részvételi jelentkezések bírálatára, majd értékelésére. A Kbt. meghatározza, hogy az ajánlatkérők mit és milyen keretek között tehetnek, milyen bírálati cselekményeket foganatosíthatnak, illetve kell foganatosítaniuk (pl. hiánypótlás, felvilágosításkérés), miként kell, hogy értékeljék az ajánlatokat.

Az eljárás lezárásaként megállapításra kerül a közbeszerzési eljárás eredménye. Eredményes eljárás, nyertes ajánlattevő kiválasztása esetén egy kötelező kivárási időszak, az ún. szerződéskötési moratórium elteltét követően kerülhet sor a szerződés megkötésére (az eljárásban meghatározott feltételek, szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően), majd teljesítésére.

A Kbt. rendelkezései értelmében az ajánlatkérők döntéseit az érintettek vitathatják egyrészt közvetlenül az ajánlatkérőnél előzetes vitarendezési eljárás keretein belül, másrészt pedig a közbeszerzési jogviták elbírálására kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A közbeszerzési eljárásokra, a közbeszerzési eljárások alapján megkötendő szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák.