A Hatóság JOG/7/2024. számú felülbírálati indítványa nyomán hozott bírósági végzés
Cikk publikálásának ideje:
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztály 01000/4377-14/2023.bü számú határozatában a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést – mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik- elutasította.
A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata ellen az Integritás Hatóság JOG/7/2024. számon 2024. január 23. napján felülbírálati indítványt nyújtott be és indítványozta a nyomozó hatóság határozatának hatályon kívül helyezését, valamint a nyomozás elrendelését.
Az ügyben – a Hatóság felülbírálati indítványa nyomán – eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság 2024. március 19. napján kelt végzésében a nyomozó hatóság fenti számú, feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte.
A bíróság a határozatában a Hatóság felülbírálati indítványát alaposnak találta, és kifejtette, hogy álláspontja szerint a nyomozó hatóság által a feljelentésben megjelölt hűtlen kezelés bűntettének vizsgálata kapcsán a feljelentést elutasító határozatban megállapított tényállás részben felderítetlen. A nyomozó hatóság a PCR-tesztek beszerzéséhez kapcsolódóan nem tartotta a gyanú szintjén megállapíthatónak a bűncselekmény elkövetési magatartását, a szándékos kötelezettségszegést, azonban erre vont következtetése a rögzített tényállás felderítetlensége miatt a bíróság álláspontja szerint megalapozatlan. Kiemelte a bíróság azt is, hogy a nyomozó hatóság a tényállás felderítésekor, a feljelentés kiegészítése körében végzett adatgyűjtés során nem tisztázta azt, hogy mi alapján került sor a szükséges PCR tesztek számának meghatározására.
A nyomozó hatóság a bűncselekmény eredményét, a vagyoni hátrány keletkezését sem tartotta megállapíthatónak, melyre vonatkozó következtetése a bíróság álláspontja szerint szintén megalapozatlan, figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatóság a tényállás felderítésekor nem tisztázta, mi alapján került kiválasztásra a PCR tesztek beszerzését biztosító szerződő fél, milyen esetleges adatgyűjtés vagy ajánlatkérés előzte meg a szerződés megkötését, vagy ezek elmaradását indokolta-e rendkívüli sürgősség. A bíróság kiemelte, hogy ennek hiányában nem állapítható meg, hogy az akkori piaci viszonylatban kedvezőnek volt-e mondható a szerződés szerinti ár, különös tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott költségvetési szerv gazdálkodására merőben más követelmények vonatkoznak, mint a szerződést kötő magánszemélyekre.
A bíróság szerint a tényállás felderítetlensége okán nem állapítható meg az, hogy mi indokolta az adott céggel való szerződéskötést, illetve mi volt az az ár, melyen a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelelően a PCR tesztcsomagok leghatékonyabban beszerezhetőek voltak, így azzal kapcsolatban sem lehet megalapozottan állást foglalni, hogy a megvalósult beszerzés során keletkezett-e vagyoni hátrány.
Mindezek hiányában a bíróság megítélése szerint a feljelentésben és a felülbírálati indítványban is megjelölt bűncselekmények gyanújának hiányára megalapozottan nem lehet következtetni.
A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozatában rögzített tényállás felderítetlen volta a feljelentés elutasítására lényeges hatással volt, mindezekre figyelemmel a feljelentést elutasító határozata megalapozatlan, így azt a bíróság hatályon kívül helyezte.
A bírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a nyomozás külön döntés nélkül megindul.