Esettanulmányok
Az esettanulmányok az Integritás Hatóság által feltárt ügyeken keresztül mutatják be az európai uniós források felhasználása során megjelenő korrupciós kockázatokat és visszaélési mintázatokat. Az elemzések rávilágítanak arra, hogy a jogsértő vagy nem megfelelő gyakorlatok milyen konkrét következményekkel járhatnak a közpénzek hatékony felhasználására és a társadalmi célok megvalósulására nézve.
Az esettanulmányok célja nem csupán a visszaélések összefoglalása, hanem a tanulságok levonása, valamint a megelőzést szolgáló jó gyakorlatok azonosítása is. Az anyagok a közbeszerzésekben és támogatások kezelésében részt vevők munkáját is segítik.
Az elemzések világos és áttekinthető módon mutatják be az Integritás Hatóság vizsgálatainak legfontosabb megállapításait, és ezzel segítik a korrupció visszaszorítását, valamint az uniós források megfelelő felhasználását.
6/2026. Esettanulmány: Egy szarvasmarhatelep fejlesztési beruházás megvalósításának vizsgálata
Az esettanulmány a Vidékfejlesztési Program „Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése” című felhívása keretében megvalósult, VP‑1801722009 azonosítószámú szarvasmarhatelep-fejlesztési beruházást vizsgálja. Az elemzés bemutatja, hogy a támogatási jogosultság igazolásával kapcsolatos hiányosságok, a közbeszerzési szabályok feltételezett megkerülése, az összeférhetetlenségi kockázatok és az ellenőrzési hiányosságok hogyan járulhattak hozzá az európai uniós források felhasználásával összefüggő szabálytalanságok kialakulásához, valamint milyen figyelmeztető jelek utalhatnak hasonló kockázatokra más támogatott projektek esetében is.
Az esettanulmány a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló, a Szabolcsi Alma Centrum Nonprofit Kft. által megvalósított hűtőtároló-beruházás vizsgálatát mutatja be. Az elemzés rámutat arra, hogy az egymástól nem függetlennek tűnő árajánlatok, a beszerzési folyamatokkal kapcsolatos dokumentációs ellentmondások, a közbeszerzési kötelezettség megítélésének bizonytalanságai, valamint az összeférhetetlenségi kockázatok miként veszélyeztethetik az európai uniós és hazai költségvetési források szabályszerű, átlátható és hatékony felhasználását.
Az esettanulmány a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében megvalósult, Nógrád vármegyei halastó létesítési és fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó támogatások felhasználását vizsgálja. Az elemzés három projekt tapasztalataira építve mutatja be, hogy a támogathatósági feltételek formális teljesítése, a nem független szállítói kapcsolatok, valamint a valós gazdasági tevékenységgel nem alátámasztható dokumentáció miként vezetett a források nem rendeltetésszerű felhasználásának kockázatához.
3/2026. esettanulmány: A Kazári Bölcsőde Projekt Költségvizsgálata a TOP-1.4.1-19 konstrukcióban
Az esettanulmány a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében megvalósult, TOP‑1.4.1‑19 kódszámú konstrukcióhoz kapcsolódó „Bölcsőde építése Kazár községben” projekt költségfelhasználását vizsgálja. Az elemzés bemutatja, hogy az érintett közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a verseny korlátozása, a műszaki tartalom aránytalan meghatározása, valamint a költségek indokolatlan növekedése miként vezetett a források nem hatékony felhasználásához.
2/2026. esettanulmány: A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) túlárazása
Az esettanulmány a 2016–2017 között megvalósult, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében európai uniós forrásból finanszírozott élelmiszercsomag‑beszerzéseket vizsgálja, különös tekintettel az RSZTOP‑1.1.1 és RSZTOP‑4.1.1 projektekre. Az elemzés bemutatja, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által lefolytatott közbeszerzések során alkalmazott túlárazási gyakorlat és a verseny korlátozása miként vezetett több mint 10 milliárd forintnyi uniós forrás nem hatékony felhasználásához és a támogatási célok súlyos sérelméhez.
Az esettanulmány a 2017-ben meghirdetett „Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” (VP4‑8.5.2.17) európai uniós pályázati felhívás keretében megvalósult lombkorona‑sétány beruházásokat vizsgálja. Az elemzés bemutatja – többek között a nyírmártonfalvai beruházás példáján keresztül –, hogy a hiányos kontrollok és az összehangolt szereplői magatartások miként vezettek súlyos szabálytalanságokhoz és az uniós források nem megfelelő felhasználásához.