Esettanulmányok

Az esettanulmányok az Integritás Hatóság által feltárt ügyeken keresztül mutatják be az európai uniós források felhasználása során megjelenő korrupciós kockázatokat és visszaélési mintázatokat. Az elemzések rávilágítanak arra, hogy a jogsértő vagy nem megfelelő gyakorlatok milyen konkrét következményekkel járhatnak a közpénzek hatékony felhasználására és a társadalmi célok megvalósulására nézve.

Az esettanulmányok célja nem csupán a visszaélések összefoglalása, hanem a tanulságok levonása, valamint a megelőzést szolgáló jó gyakorlatok azonosítása is. Az anyagok a közbeszerzésekben és támogatások kezelésében részt vevők munkáját is segítik.

Az elemzések világos és áttekinthető módon mutatják be az Integritás Hatóság vizsgálatainak legfontosabb megállapításait, és ezzel segítik a korrupció visszaszorítását, valamint az uniós források megfelelő felhasználását.

  • 2/2026. esettanulmány: A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program  (RSZTOP) túlárazása

    2/2026. esettanulmány: A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program  (RSZTOP) túlárazása

    Az esettanulmány a 2016–2017 között megvalósult, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében európai uniós forrásból finanszírozott élelmiszercsomag‑beszerzéseket vizsgálja, különös tekintettel az RSZTOP‑1.1.1 és RSZTOP‑4.1.1 projektekre. Az elemzés bemutatja, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által lefolytatott közbeszerzések során alkalmazott túlárazási gyakorlat és a verseny korlátozása miként vezetett több mint 10 milliárd forintnyi uniós forrás nem hatékony felhasználásához és a támogatási célok súlyos sérelméhez.

  • 1/2026. esettanulmány: Az Integritás Hatóság rendszerszintű vizsgálata a lombkorona-sétány beruházások ügyében

    1/2026. esettanulmány: Az Integritás Hatóság rendszerszintű vizsgálata a lombkorona-sétány beruházások ügyében

    Az esettanulmány a 2017-ben meghirdetett „Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” (VP4‑8.5.2.17) európai uniós pályázati felhívás keretében megvalósult lombkorona‑sétány beruházásokat vizsgálja. Az elemzés bemutatja – többek között a nyírmártonfalvai beruházás példáján keresztül –, hogy a hiányos kontrollok és az összehangolt szereplői magatartások miként vezettek súlyos szabálytalanságokhoz és az uniós források nem megfelelő felhasználásához.