Gyakran ismételt kérdések

A 2026. augusztus 26-án hatályba lépő az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény módosítása nyomán az Integritás Hatóság feladat- és hatáskörét a jogalkotó pontosította a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos új rendelkezésekkel. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen keretek között, milyen eljárásokban és milyen jogkövetkezményekkel végzi ezt a munkát a Hatóság.

Az új szabályozás alapján a Hatóság kétféle eljárásban léphet fel:

1. Vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az érintett eleget tett-e vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, a benyújtott nyilatkozat teljeskörű és hiteles adatokat tartalmaz-e, valamint, hogy történt-e olyan vagyonváltozás, amely a rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolható.

2. Vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás, amelyet a – vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás során – feltárt jogsértések következményeként folytathat le a Hatóság.

A vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás lefolytatható önállóan vagy az Eufetv. 17. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati eljárás részeként.

Az önálló vagyonnyilatkozati vizsgálat abban különbözik a Hatóság – Eufetv. 17. § (1) bekezdése szerinti – vizsgálati eljárásától, hogy míg utóbbiak elsődleges célja az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását hátrányosan érintő vagy azt veszélyeztető körülmények feltárása, addig az önálló vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás kifejezetten a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésére, a nyilatkozat hitelességére és az igazolatlan vagyonváltozások tisztázására irányul.

Az új szabályozás jelentősége, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése ezáltal nem csupán más vizsgálatok kiegészítő eleme, hanem önálló, kockázatalapú ellenőrzési rendszerként működik: a Hatóság a saját kockázatértékelése alapján hivatalból is kiválaszthat ellenőrzendő vagyonnyilatkozatokat, ami lehetővé teszi a proaktív, megelőző fellépést.

A Hatóság eljárása kétféleképpen indulhat:

Hivatalból. A Hatóság a kialakított integritáskockázat-értékelése és az ehhez kapcsolódó módszertan alapján az eljárást rendszeresen, hivatalból is lefolytatja. Ennek keretében folyamatosan azonosítja azokat a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket, akik esetében az integritáskockázat mértéke magas. A cél, hogy az ellenőrzések ne eseti vagy véletlenszerű szempontok, hanem előre meghatározott, szakmailag megalapozott módszertan alapján történjenek – ez a módszertan a Hatóság honlapján is elérhető. A kiválasztás során a Hatóság különösen figyelembe veszi az érintett személy által betöltött tisztség vagy feladatkör alkotmányos súlyát, valamint az ahhoz kapcsolódó integritási sérülékenység mértékét. A hivatalból induló eljárások alapja ez a kockázatalapú módszertan.

Bejelentés alapján. Erre a célra bejelentő felület szolgál a Hatóság honlapján.

A Hatóság kizárólagosan ellenőrzi a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezetőket.

Egyéb esetekben az Integritás Hatóság törvényben meghatározott más szervvel megosztottan ellenőriz: a vagyonnyilatkozat őrzéséért és a kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az erre kijelölt szerv vagy személy felel, emellett az Integritás Hatóság is jogosult önálló ellenőrzést lefolytatni. A megosztott rendszer nem jelent alá-fölérendeltségi viszonyt: a két rendszer egymás mellett működik, a Hatóság hatásköre nem vonja el és nem korlátozza a más szervek törvényben meghatározott jogosultságait, az együttműködés kapcsolatfelvétel, megkeresések és szakmai egyeztetések útján valósulhat meg.

Külön szabály vonatkozik az országgyűlési képviselőkre: az ő tekintetükben a nyilvántartási és őrzési feladatokat az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló bizottsága látja el. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosan elérhetőek az Országgyűlés honlapján. Az Integritás Hatóság törvényben meghatározott hatáskörében ezen személyek vagyonnyilatkozatait is vizsgálhatja.

A vagyonnyilatkozatoknak három típusa van:

Nyilvános vagyonnyilatkozat: bárki számára megismerhető, jogszabályban meghatározott adattartalommal.

Közérdekből nyilvános vagyonnyilatkozat: a jogszabály közérdekből nyilvánosnak minősíti, ezért bárki számára hozzáférhető közérdekű adatkérés útján.

Zárt vagyonnyilatkozat: nem nyilvános, kizárólag a törvényben feljogosított szervek és személyek ismerhetik meg, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

A vagyonnyilatkozati kötelezettség teljesítése során alkalmazandó formanyomtatvány típusa a vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől függ. A leggyakoribb kategóriákat az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) szerinti nyilvános vagyonnyilatkozatok, az Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) szerinti nem nyilvános vagyonnyilatkozatok, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) alapján tett vagyonnyilatkozatok, valamint a bírák jogállásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) szerinti vagyonnyilatkozatok alkotják.

A formanyomtatványok közül többek között változik az Ogytv. szerinti vagyonnyilatkozat mintája. Az új formanyomtatványt első alkalommal a 2026. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatok benyújtásakor kell alkalmazni, amelyek benyújtási határideje 2027. január 31.

A főszabály szerint az eljárás megindításának napján hatályos szabályokat kell alkalmazni azokban a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban, amelyek a módosító jogszabály hatálybalépésének napján – 2026. augusztus 26-án – már folyamatban vannak. A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárására vonatkozó új rendelkezések 2026. augusztus 26. napján lépnek hatályba.

A vagyonnyilatkozati rendszer lényege nem csak egy adott időpontban fennálló vagyoni helyzet rögzítése, hanem az is, hogy az egymást követő nyilatkozatok alapján vizsgálható legyen a vagyoni helyzet változása. Éppen ezért a korábban benyújtott nyilatkozatok kiemelt jelentőséggel bírnak: ezek szolgálnak alapul a korábbi és az új nyilatkozatok összehasonlításához, és különösen fontosak annak megállapításához, hogy történt-e olyan vagyonváltozás, amelynek forrása a rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolható.

A vizsgálat négyféle irányba mutathat:

Enyhébb jogkövetkezmény az ajánlás, intézkedési javaslat, illetve az eljárás lezárása, ha a hiányosság csekély vagy elhanyagolható jelentőségű, az ajánlás vagy intézkedési javaslat eredményes volt, vagy ha a vagyonnyilatkozat a feltárt információk alapján megfelel a valóságnak.

Súlyosabb jogkövetkezmény a vagyonnyilatkozati bírság, amely kizárólag adminisztratív jellegű hiányosság esetén alkalmazható. A Hatóság vagy maga indít bírságolási eljárást, vagy – ha erre nincs hatásköre – a bírság kiszabását a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi. A bírság mérlegelésen alapuló közigazgatási szankció: kiszabásakor a Hatóság figyelembe veszi a jogsértéssel okozott hátrányt, a jogsértő állapot időtartamát, az esetleges ismétlődést, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket, ezen felül a mulasztással érintett adatok számát és az ügy összes körülményét. Az eljárás eredményeként a Hatóság a jogsértés tényét megállapíthatja, és 100 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő vagyonnyilatkozati bírságot szabhat ki.

Legsúlyosabb jogkövetkezmény a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése, arra az esetre, ha a vizsgált személy nem tett vagyonnyilatkozatot, vagy abban lényeges adatot szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, különösen a valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetének leplezése érdekében. Ilyenkor a Hatóság nem maga szünteti meg a jogviszonyt, hanem a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi azt – szerepe tehát előkészítő és kezdeményező jellegű.

Külön kategóriát jelentenek a büntetőjogi következmények. Ha a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel – különösen, ha a vagyonnyilatkozatban szereplő valótlan adat szándékos eltitkoló vagy leplező magatartással párosul –, a Hatóság feljelentést tesz. A büntetőeljárás lefolytatása már a nyomozó hatóság és az ügyészség hatáskörébe tartozik.

Fontos hangsúlyozni: nem minden esetben a Hatóság jogosult közvetlenül alkalmazni a jogkövetkezményeket. Bizonyos tisztségek – például országgyűlési képviselők – esetében a Hatóság csak kezdeményezheti az arra jogosult szerv (pl. az Országgyűlés illetékes bizottsága) eljárását. Az Integritás Hatóság tehát részben a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás jogkövetkezményeinek a levonására is jogosult, más esetben pedig előkészítő és kezdeményező jellegű feladata van.

A törvény a legsúlyosabb esetekhez külön nyilvánossági szabályokat kapcsol:

– Ha a Hatóság a jogviszony megszüntetését kezdeményezi, a jelentést nyilvánosan közzéteszi.

– Ha a megkeresett szerv nem ért egyet a Hatóság megállapításaival és nem alkalmazza a kezdeményezett jogkövetkezményt, köteles ezt részletesen megindokolni – ezt az indokolást a Hatóság a jelentéshez kapcsolva szintén közzéteszi.

– Vagyonnyilatkozati bírság kiszabása esetén a Hatóság a bírságot megállapító határozatát nyilvánosan közzéteszi. A közzétett határozat tartalmazza a bírsággal sújtott személy nevét és tisztségét is.

Vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárásban (augusztus 26-tól)

– A vagyonnyilatkozattételre kötelezett felszólítása felvilágosítás adására – rögzíteni a jelentésben, ha a kötelezett nem tesz eleget

– Személyes meghallgatása a vagyonnyilatkozattételre kötelezettnek

A vizsgálati eljárás szabályinak megfelelő alkalmazásával [Eufetv. 19/A. § (4) bekezdés]

– Nyilvántartási rendszerekhez hozzáférés

– Bizonyítási jellegű cselekmények saját hatáskörben (adatszolgáltatásra felhívás)

– Más szerv felhívása bizonyítási jellegű cselekmény elvégzésére

A Hatóság ellenőrizheti azoknak a személyeknek a vagyonnyilatkozatát, akiket törvény vagyonnyilatkozat megtételére kötelez, illetve akiknek az ellenőrzését jogszabály a Hatóság feladatává teszi. Ha a törvény előírja, a vizsgálat a kötelezett személy hozzátartozójának vagyonnyilatkozatára is kiterjedhet. A jogszabályi előírás szerint a hozzátartozókra vonatkozó vagyonnyilatkozatot csatolni kell; az ágazati jogszabályok ezt a kötelezettséget jellemzően a közös háztartásban élő hozzátartozóra írják elő.

A vagyonnyilatkozat nem a kötelezett teljes vagyonának tételes leltára, hanem a jogszabályban meghatározott vagyonelemek és vagyoni érdekeltségek bevallására szolgáló okirat. A feltüntetendő adatok körét mindig az adott vagyonnyilatkozati szabályok határozzák meg, amit a jogszabály nem ír elő, arról nem kötelező nyilatkozni. Az Integritás Hatóság tehát nem azt vizsgálja, hogy valaki mindent bevallott-e, hanem azt, hogy a jogszabály által előírt adattartalomnak megfelelő, teljeskörű és valós nyilatkozatot tett-e.