Javaslataink Éves Elemző Integritásjelentésünkből
Cikk publikálásának ideje:
A Hatóságot létrehozó 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezik a minden év június 30-áig elkészítendő éves elemző integritásjelentésről is. Eszerint az Integritás Hatóság Éves Elemző Integritásjelentése az európai uniós források felhasználásával összefüggésben vizsgálja a közbeszerzési piac alakulását, a szabályozási környezet hatékonyságát, a keretmegállapodások gyakorlatát és értékeli az ellenőrzési rendszert, az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozatok kérdését is.s.
A jelentés 2023. június 30-i határidővel történő elkészítése, akárcsak a Hatóság működése, mérföldköve a kondicionalitási eljárásnak. A több mint 200 oldalas dokumentum a hatóság saját kutatása és módszertana szerint készült, és csaknem 50 javaslatot tartalmaz. „A Hatóság első Integritásjelentésében felvonultatott javaslatok implementálása reményeink szerint hozzájárul a szemléletváltozáshoz, a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználásához, mindezzel megalapozva a gazdasági kultúraváltást és az ország felemelkedését”, mondta Biró Ferenc.
Az elvégzett munka legfontosabb tanulsága, hogy az intézményrendszer teljes vertikumában szükséges bevezetni a tulajdonosi szemléletet (és az azzal járó felelősséget) és ahol releváns, a kockázat alapú megközelítést. Az – ellenőrző – intézményrendszert fel kell vértezni a megfelelő humán- és IT eszközökkel, tudással és módszertannal, hogy hatékonyabbá váljon az ellenőrzési munka. „Az állam legyen jó gazda”, fogalmaz ezzel kapcsolatban az Integritás Hatóság elnöke.
Az Integritás Hatóság a tulajdonosi szemlélet, az ellenőrzési metodológia, a kockázat alapú ellenőrzések rendszerének megteremtésében segítséget, partnerséget ajánl a hazai, közbeszerzéssel, uniós forrásokkal foglalkozó intézményeknek.
Az integritásjelentéshez a hazai intézményrendszertől kapott adatok fragmentáltak, részben hiányosak, az információk gyakran nem ellenőrzöttek, a az adatszolgáltatás gyorsaságával, képességével is vegyesek voltak a tapasztalatok. Összességükben nem képeznek egységes, strukturált adatbázist, ezért több területen további rendszerszintű és eseti vizsgálatokat fog a Hatóság a következő 6-12 hónapban végezni.
A jelentés fejezeteinek kiemelten fontos ajánlásait az alábbiakban foglaljuk össze.
Európai uniós források ellenőrzési rendszere
A jól szabályozott jogszabályi környezet ellenére nem lehetséges annak megállapítása, hogy az elvégzett ellenőrzések kellően hatékonyak-e és a megfogalmazott ellenőrzési céloknak, a hozzá tartozó feladatoknak megfelelnek-e. A belső szabályozások nem, vagy csak ritkán határoznak meg egyéni felelősöket a vizsgálatok elvégzésénél.
Az Integritás Hatóság különösen javasolja, hogy az ellenőrzések során elsődlegessé váljon a „tartalom a forma felett” elv érvényesülése, hiszen a valós pénzügyi kockázatokat csak a tranzakciók tényleges tartalmának megismerése és értékelése alapján lehet megfelelően megítélni. A jelenlegi ellenőrzési rendszer elsősorban a jogi megfelelés formai szempontjaira koncentrál, ezért az ellenőrzések tartalmi vizsgálatához, valamint a kockázatalapú megközelítéshez a Hatóság módszertani segítséget is felajánl a szervezeteknek.
A szabálytalansági eljárások száma rendkívül alacsony a támogatási szerződések számához képest, ami önmagában is jelzi az ellenőrzési rendszer funkcionalitásának hiányosságait.
Érzékletes példának látja a hatóság, hogy a vizsgálatokat az intézmények előre jelzik a vizsgálat alanyának, ami az egyes vizsgálatok céljától, terjedelmétől függően akár túlzottan sok időt és lehetőséget ad a felkészülésre, vagy akár a bizonyítékok eltüntetésére. A jelentés javasolja az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések módszerének újragondolását és a meglepetésszerű, rendkívüli ellenőrzések magasabb részarányú alkalmazását.
Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) rendszeresen felhívja a figyelmet magas, rendszerszintű kockázatokra az intézményrendszerben, melyeket nem kezelnek megfelelő módon és/vagy időben. Előfordult olyan megállapítás is, amely 2-3 éve az EUTAF minden éves rendszerauditjában megjelenik. Ez arra utal, hogy nem volt érdemi előrelépés az adott területen.
Az ellenőrzési intézményrendszer számára ajánlott a kockázatelemzési szemlélet és módszerek, valamint a támogatási programokon átívelő ellenőrzések bevezetése.
Közbeszerzések, keretmegállapodások
A központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzője, hogy nagyértékűek, ennélfogva korlátozott az eljárásokban részt venni tudó ajánlattevők köre. A keretmegállapodások – a központi beszerző szerv döntése függvényében – tipikusan 2-4 évre jelentősen szűkítik a közbeszerzési piacot. Ezért az Integritás Hatóság szükségesnek tartja – a Korrupcióellenes Munkacsoporttal egyetértve – a keretmegállapodások piacra gyakorolt torzító, versenyszűkítő hatásainak mélyebb vizsgálatát.
A hatóság elsődlegesen javasolja, hogy a keretmegállapodások alapján megvalósított közbeszerzések adatai legyenek nyilvánosan elérhetők.
Emellett a közbeszerzési verseny kiterjesztése érdekében javaslatokat fogalmazott meg, többek között a szabályozás felülvizsgálatára.
A közbeszerzések iránti bizalom növelését és a hatékonyságot célzó javaslatok:
- az egyajánlatos eljárások visszaszorítása érdekében az előzetes piaci konzultációra vonatkozó szabályozás kiegészítése,
- az ajánlattételi határidő lejárta és a bontás közé beiktatott – két órányi időtartamú – várakozási idő megszüntetése,
- a részajánlattétel nagyobb biztosítása érdekében a jogi szabályozás kiegészítése,
- verseny tisztaságának megsértésével kapcsolatos bejelentések eredményeinek nyilvánosságra hozatala a Gazdasági Versenyhivatal részéről,
- a kevésbé elhúzódó eljárások érdekében az ajánlatok bírálati szabálymódosítása,
- a közigazgatási és bírósági közbeszerzési jogorvoslat hatékonysága és szabályai összhangjának növelése
Összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenségi szituációk kényszerű eltitkolása helyett megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása szükséges, áll az integritásjelentésben. A Hatóság véleménye szerint és élő piaci példák alapján ez megvalósítható.
Az összeférhetetlenség uniós és hazai szabályozása alapvetően azonos, követi az uniós normákat, ami megfelelő alapot ad a közbeszerzések iránti bizalom erősítéséhez. Ugyanakkor a jogszabályok, iránymutatások nagyon komplexek, emiatt indokolt a jogalkalmazók támogatása, gyakorlati útmutatók, nyilatkozatminták kiadásával, workshopok szervezésével.
Fontos szempontnak – a vagyonnyilatkozatokkal együtt -, hogy kialakuljon ezek elektronikus nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó egységes rendszer a közbeszerzési piacon belül, amire vonatkozóan külön ajánlást dolgoz ki a hatóság.
Vagyonnyilatkozatok
A vagyonnyilatkozatok rendszerének, működtetésének, ellenőrzésének kérdésköre további vizsgálatot igényel: a Hatóság 2023 utolsó negyedévében kiad egy külön jelentést e tárgyban, amelyben részletezi a megállapításait és megteszi javaslatait.