Csaknem 50 javaslattal jelent meg az Integritás Hatóság éves jelentése

Bemutatta első Éves Elemző Integritásjelentését az Integritás Hatóság: a jelentés mérföldkőnek számít a kondicionalitási eljárásban. A 7 hónapja működő, jelenleg 70 fős szervezet integritásjelentésében a tulajdonosi szemlélet, az ellenőrzési metodológia, a kockázat alapú ellenőrzések rendszerének megteremtésében segítséget, partnerséget ajánl a hazai, közbeszerzéssel, uniós forrásokkal foglalkozó intézményeknek.

„Az Integritás Hatóság azért jött létre, hogy megóvja az európai unió adófizetőinek pénzét Magyarországon és biztosítsa azok célnak megfelelő elköltését. Célunk emellett egy olyan gazdasági kultúra kialakítása, ahol az érintett szereplők nemet tudnak és akarnak mondani a korrupciós kihívásokra. A Hatóság szerepe saját feladatfelfogása szerint megelőző, védi a társadalmat és a gazdaságot, valamint segíti a magyar és külföldi vállalkozásokat”, hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Biró Ferenc, a hatóság elnöke.

Az elnök hozzátette: „Sokan megkérdőjelezik az autonómiánkat, pedig a törvényi rendelkezés egyértelmű: az Integritás Hatóság a Magyar Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak számol be a tevékenységéről. Nem függünk sem a kormánytól, sem más állami szervtől. Aki szerint ez nem elég garancia, az vagy az Országgyűlés vagy az Európai Bizottság, vagy mindkettő integritását kérdőjelezi meg.”

Elhangzott: a hatóság jelenleg 70 fővel működik, de 7 hónappal ezelőtt, megalapításakor csupán az elnök és két alelnök volt. A teljes szervezet kiépítése évekbe telhet, várhatóan jövőre telik be a tervezett 120-150 fős létszám. (Összehasonlításul: az ÁSZ 500, a Közbeszerzési Hatóság kb. 150 emberrel dolgozik). Mindez költséges, „a bűnüldözés drága” fogalmazott Biró Ferenc, aki szerint viszont „ne csak azt nézzük, mennyibe kerül mindez, hanem azt is, hogy mennyi pénzt takarítunk meg az adófizetőknek. Biztos vagyok benne, hogy az egyenleg erősen pozitív lesz.”

Az Integritás Hatóság jelenleg több mint 30 ügyet vizsgál, néhányat ezek közül már lezárt és hamarosan nyilvánosságra hoz. 2024-ben, az elnök reményei szerint pedig elkészül az a világszínvonalú digitális fejlesztés is, ami a mesterséges intelligencia segítségével automatizált ockázatfigyelő rendszerként működik majd.t

„Nem szoktam panaszkodni és nem kérek türelmet. A terv szerint haladunk és tesszük a dolgunkat”, mondta Biró Ferenc.

ÉVES ELEMZŐ INTEGRITÁSJELENTÉS 2022

A Hatóságot létrehozó 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezik a minden év június 30-áig elkészítendő éves elemző integritásjelentésről is. Eszerint az Integritás Hatóság Éves Elemző Integritásjelentése az európai uniós források felhasználásával összefüggésben vizsgálja a közbeszerzési piac alakulását, a szabályozási környezet hatékonyságát, a keretmegállapodások gyakorlatát és értékeli az ellenőrzési rendszert, az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozatok kérdését is.

A jelentés 2023. június 30-i határidővel történő elkészítése, akárcsak a Hatóság működése, mérföldköve a kondicionalitási eljárásnak. A több mint 200 oldalas dokumentum a hatóság saját kutatása és módszertana szerint készült, és csaknem 50 javaslatot tartalmaz. „A Hatóság első Integritásjelentésében felvonultatott javaslatok implementálása reményeink szerint hozzájárul a szemléletváltozáshoz, a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználásához, mindezzel megalapozva a gazdasági kultúraváltást és az ország felemelkedését”, mondta Biró Ferenc.

Az elvégzett munka legfontosabb tanulsága, hogy az intézményrendszer teljes vertikumában szükséges bevezetni a tulajdonosi szemléletet (és az azzal járó felelősséget) és ahol releváns, a kockázat alapú megközelítést. Az – ellenőrző – intézményrendszert fel kell vértezni a megfelelő humán- és IT eszközökkel, tudással és módszertannal, hogy hatékonyabbá váljon az ellenőrzési munka. „Az állam legyen jó gazda”, fogalmaz ezzel kapcsolatban az Integritás Hatóság elnöke.

Az Integritás Hatóság a tulajdonosi szemlélet, az ellenőrzési metodológia, a kockázat alapú ellenőrzések rendszerének megteremtésében segítséget, partnerséget ajánl a hazai, közbeszerzéssel, uniós forrásokkal foglalkozó intézményeknek.

Az integritásjelentéshez a hazai intézményrendszertől kapott adatok fragmentáltak, részben hiányosak, az információk gyakran nem ellenőrzöttek, a az adatszolgáltatás gyorsaságával, képességével is vegyesek voltak a tapasztalatok. Összességükben nem képeznek egységes, strukturált adatbázist, ezért több területen további rendszerszintű és eseti vizsgálatokat fog a Hatóság a következő 6-12 hónapban végezni.

A jelentés fejezeteinek kiemelten fontos ajánlásait az alábbiakban foglaljuk össze.

Európai uniós források ellenőrzési rendszere

A jól szabályozott jogszabályi környezet ellenére nem lehetséges annak megállapítása, hogy az elvégzett ellenőrzések kellően hatékonyak-e és a megfogalmazott ellenőrzési céloknak, a hozzá tartozó feladatoknak megfelelnek-e. A belső szabályozások nem, vagy csak ritkán határoznak meg egyéni felelősöket a vizsgálatok elvégzésénél.

Az Integritás Hatóság különösen javasolja, hogy az ellenőrzések során elsődlegessé váljon a „tartalom a forma felett” elv érvényesülése, hiszen a valós pénzügyi kockázatokat csak a tranzakciók tényleges tartalmának megismerése és értékelése alapján lehet megfelelően megítélni. A jelenlegi ellenőrzési rendszer elsősorban a jogi megfelelés formai szempontjaira koncentrál, ezért az ellenőrzések tartalmi vizsgálatához, valamint a kockázatalapú megközelítéshez a Hatóság módszertani segítséget is felajánl a szervezeteknek.

A szabálytalansági eljárások száma rendkívül alacsony a támogatási szerződések számához képest, ami önmagában is jelzi az ellenőrzési rendszer funkcionalitásának hiányosságait.

Érzékletes példának látja a hatóság, hogy a vizsgálatokat az intézmények előre jelzik a vizsgálat alanyának, ami az egyes vizsgálatok céljától, terjedelmétől függően akár túlzottan sok időt és lehetőséget ad a felkészülésre, vagy akár a bizonyítékok eltüntetésére. A jelentés javasolja az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések módszerének újragondolását és a meglepetésszerű, rendkívüli ellenőrzések magasabb részarányú alkalmazását.
Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) rendszeresen felhívja a figyelmet magas, rendszerszintű kockázatokra az intézményrendszerben, melyeket nem kezelnek megfelelő módon és/vagy időben. Előfordult olyan megállapítás is, amely 2-3 éve az EUTAF minden éves rendszerauditjában megjelenik. Ez arra utal, hogy nem volt érdemi előrelépés az adott területen.

Az ellenőrzési intézményrendszer számára ajánlott a kockázatelemzési szemlélet és módszerek, valamint a támogatási programokon átívelő ellenőrzések bevezetése.

Közbeszerzések, keretmegállapodások

A központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzője, hogy nagyértékűek, ennélfogva korlátozott az eljárásokban részt venni tudó ajánlattevők köre. A keretmegállapodások – a központi beszerző szerv döntése függvényében – tipikusan 2-4 évre jelentősen szűkítik a közbeszerzési piacot. Ezért az Integritás Hatóság szükségesnek tartja – a Korrupcióellenes Munkacsoporttal egyetértve – a keretmegállapodások piacra gyakorolt torzító, versenyszűkítő hatásainak mélyebb vizsgálatát.

A hatóság elsődlegesen javasolja, hogy a keretmegállapodások alapján megvalósított közbeszerzések adatai legyenek nyilvánosan elérhetők.
Emellett a közbeszerzési verseny kiterjesztése érdekében javaslatokat fogalmazott meg, többek között a szabályozás felülvizsgálatára.

A közbeszerzések iránti bizalom növelését és a hatékonyságot célzó javaslatok:
• az egyajánlatos eljárások visszaszorítása érdekében az előzetes piaci konzultációra vonatkozó szabályozás kiegészítése,
• az ajánlattételi határidő lejárta és a bontás közé beiktatott – két órányi időtartamú – várakozási idő megszüntetése,
• a részajánlattétel nagyobb biztosítása érdekében a jogi szabályozás kiegészítése,
• verseny tisztaságának megsértésével kapcsolatos bejelentések eredményeinek nyilvánosságra hozatala a Gazdasági Versenyhivatal részéről,
• a kevésbé elhúzódó eljárások érdekében az ajánlatok bírálati szabálymódosítása,
• a közigazgatási és bírósági közbeszerzési jogorvoslat hatékonysága és szabályai összhangjának növelése

Összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségi szituációk kényszerű eltitkolása helyett megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása szükséges, áll az integritásjelentésben. A Hatóság véleménye szerint és élő piaci példák alapján ez megvalósítható.

Az összeférhetetlenség uniós és hazai szabályozása alapvetően azonos, követi az uniós normákat, ami megfelelő alapot ad a közbeszerzések iránti bizalom erősítéséhez. Ugyanakkor a jogszabályok, iránymutatások nagyon komplexek, emiatt indokolt a jogalkalmazók támogatása, gyakorlati útmutatók, nyilatkozatminták kiadásával, workshopok szervezésével.

Fontos szempontnak – a vagyonnyilatkozatokkal együtt -, hogy kialakuljon ezek elektronikus nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó egységes rendszer a közbeszerzési piacon belül, amire vonatkozóan külön ajánlást dolgoz ki a hatóság.

Vagyonnyilatkozatok

A vagyonnyilatkozatok rendszerének, működtetésének, ellenőrzésének kérdésköre további vizsgálatot igényel: a Hatóság 2023 utolsó negyedévében kiad egy külön jelentést e tárgyban, amelyben részletezi a megállapításait és megteszi javaslatait.

Az Éves Elemző Integritásjelentés itt letölthető.

Kiemelt fotó: HírTV